Az ellenőrzések tapasztalatai címmel rendezett vállalkozói fórumot a VOSZ Budapesti és Pest megyei Regionális Szervezete, ahol a NAV szemüvegén keresztül észlelt tapasztalatokat osztották meg a NAV Dél-budapesti Adó. és Vámigazgatóság vezető munkatársai.
Horváthné dr. Ruprecht Szilvia ellenőrzési igazgatóhelyettes a NAV 2016.évi átszervezése, szervezeti változásai utáni életét mutatta be, majd kitért a 2016.évi ellenőrzési irányokra célokra. Előadásában kifejtette, hogy az idén mely célcsoportok azok, akikre legjobban fog figyelni az adóhatóság.
Továbbra is kiemelt cél az ÁFA csalók elleni küzdelem, de ezt a későbbi előadók is alátámasztották, hogy a legtöbb visszaélés, adócsalás még mindig ezen a fronton található. Kiemelt “figyelmet” kapnak a székhely szolgáltatóknál elhelyezett vállalkozások, de azok is, akik a székhelyüket áthelyezik.
A társasági adó vizsgálatoknál a K+F tevékenységek adóalapcsökkentő összegének alátámasztását szolgáló bizonylatok ellenőrzése is kiemelt feladat lesz. De ott is gyakrabban ellenőriznek, ahol magas a bevétel és kevés az alkalmazottak száma, illetve a munkaerő kölcsönzők továbbra is a célkeresztben maradnak.
Kiemelte, hogy az igazgatóságuk egyik kiemelt kockázati területe a Nagybani Piac. Nagyon sok árú eredetét nem tudják a beszállítók igazolni és az adóhivatal megjelenésekor a potenciális vevők is “eltűnnek”.
Vállalkozói kérdés volt, hogy a NAV munkatársai mennyire birságcentrikusak? Nincs ilyen elvárás a revizorokkal szemben, válaszolt az Adóhatóság vezetője. A tisztességes adózók segítése, a tisztességtelenek visszaszorítása az alapfeladatuk, ez a kormányzati elvárás is.
További kérdés volt, hogy az ellenőröket, a NAV-ot miért nem szankcionálják akkor, amikor a vállalkozás terhére utólag megállapított jogsértést követnek el. A válaszban kitért az igazgató helyettes, hogy ennek nincsenek meg a jogszabályi feltételei, de a vezetők természetesen figyelik a kollégáik munkáját.
Valóczky Sándor főosztályvezető az ellenőrzés folyamatáról az ellenőr és az ellenőrzött jogairól és kötelezettségeiről tartott előadást. Fontos kérdés, hogy mikor indul az ellenőrzés. Már az ügyfélkapun keresztül kiküldött megbízólevél és felhívás megnyitása elegendő ahhoz, hogy az ellenőrzést megkezdettnek minősítsék. Tehát nem mindegy, ki kezeli az ügyfélkaput. Az sem megoldás, hogy nem nyitják meg a levelet, mert ebben a rendszerben is beáll a kézbesítési vélelem, vagyis az ellenőrzés a második email után elindultnak tekinthető. Ezért javasolt az email megnyitása, utána pedig az ellenőrrel történő telefonos egyeztetés, hogy pontosan mit kér, milyen anyagokat készítsen elő a vállalkozó. Ahhoz, hogy gyors és szakszerű legyen az ellenőrzés az iratok előkészítettsége fontos.
Az ellenőrzés folyamatáról, a bizonyításról is szólt, valamint arról, hogy egy jó kommunikációval sokat tudnak egymásnak segíteni a felek.
A vizsgálat közben is kommunikálni kell a revizornak és meg kell ismertetni a vállalkozót a fellelt hibákkal, azok okával. Ha kapcsolódó vizsgálat van, akkor a vállalkozó a rá vonatkozó iratanyagokba betekinthet, sőt mobillal fénykép másolatot is készíthet róla. Ehhez joga van és ez illetékmentes is.
A résztvevők megjegyezték, hogy egyre több az adóhatóság részéről a szubjektív, tanúvallomáson és nyilatkozatokon alapuló bizonyítás, ahelyett, hogy objektív gazdasági számításokra alapoznák a megállapításokat.
Konkrét ellenőrzési tapasztalatokról Trubin Attila a NAV főosztályvezetője szólt. Kiemelte, hogy két komoly adóelkerülés működik még mindig, ami sajnos sok esetben szándékosságra utal, az egyik az ÁFA megfizetésének elkerülése, a másik pedig a foglalkoztatottak utáni járulékok meg nem fizetése. Az utóbbinál a legjellemzőbb, hogy a dolgozókat bejelentik, de már a havi bevallásban nem szerepeltetik a nekik kifizetett bérek utáni járulékokat. Mintha eltüntek volna a dolgozók. Sajnos ez a két nyomtatvány csak ritkán kerül összevetésre és csak utólagos ellenőrzéseken derül ki a turpisság.
Az ÁFA-nál még mindig nem tiszta a vállalkozók előtt, hogy milyen dokumentumokat kell begyűjteni, megőrizni ahhoz, hogy utólag nyugodtan lehessen bizonyítani azt, hogy egy közösségen belüli értékesítésnél jogosan számlázott-e a vállalkozó nulla százalékos ÁFA-val.
A végén a kérdések zöme is e témára koncentrálódott. Az előadók az ügyek egyediségével magyarázták, hogy ebben nem lehet általános elveket lefektetni. A vállalkozók pedig tényleg nem tudják, hogy a CMR elég-e, vagy fényképeket készítsenek az átadás és a határon történő kilépés tényéről?
De felmerült a kérdés, hogy mi a helyzet a szoftverek “exportjával”, ahol nincs fizikális, csak elektronikus mozgás. Hogy lehet ezeket bizonyítani, hogy lehagyta az országot. Az adóhivatali javaslatok között volt, hogy kérjenek állásfoglalást, hogy jó módszer-e az, amit alkalmaz az adózó. Külön érdekesség volt, hogy például egy 3D-s nyomtatás minek minősül? Nyomtatási szolgáltatásnak, vagy termék előállításnak? A 3D-s nyomtató egy számítástechnikai eszköz, vagy termékelőállító “gépsor”?
Az előadás sorozat zárásaként még
Szűcs Éva főosztályvezető és Nyisztor Szilvia főov.helyettes tartott tájékoztatót az adóbevallásokban előforduló hibákról és azok javításairól.
Az általunk szervezett előadás ismét bebizonyította, hogy nagy szüksége van a vállalkozóknak a segítségre, mert vannak olyan témák, amik ismerete sok kiadástól és bosszúságtól tudja megkímélni a vállalkozót. Ebben kíván továbbra is segítségére lenni a VOSZ Budapesti és Pest megyei Regionális Szervezete a vállalkozóknak.