Érdemes figyelemmel követni az “adótraffipax” információit a NAV honlapján – hívta fel a figyelmet Marjay Gyula, a VOSZ Budapesti és Pest megyei regionális szervezetének vezetője.

Már megszokottá válik, hogy mielőtt választott képviselőink szabadságra mennek, még a tavaszi ülésszakban megalkotják a következő évi adótörvényeket, elfogadják az Ország Költségvetését. Így történt az idén is.

Vagyis, majdnem. Az idén az adótörvények elfogadása előtt Varga Mihály pénzügyminiszter úr egy 13+1 pontból álló gazdaságvédelmi csomagot is közzétett, melyben már előzetesen szerepeltek a vállalkozókat érintő várható adó módosítások. Ebben a csomagban több pozitív intézkedés is napvilágot látott, ami később az adótörvényekben öltött testet.

Kicsit tovább bonyolította a törvényalkotó a jogszabály alkalmazók dolgát azzal, hogy külön választotta az „egyes adó törvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló jogszabályt (2019. évi LXXIII. tv.) és az uniós jogharmonizáció miatt szükséges jogszabály módosításokat (2019. évi LXXII. sz. törvény)*.

Főbb módosítások:

SZJA:

Új adóalap-kedvezményt iktat be a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénybe, amelynek szabályrendszere élethosszig tartó személyi jövedelemadó mentességet biztosít a legalább négy gyermeket szült vagy örökbefogadott, és azokat saját háztartásában nevelő vagy felnevelt anyák számra a munkával szerzett jövedelmeik tekintetében 2020 január 1-től. Ilyen jövedelmek többek között a bérjövedelmek, az egyéni vállalkozói jövedelem, az osztalékalap kivételével, az őstermelői jövedelem, a z önkormányzati képviselői tiszteletdíj, valamint ide tartozik az un. megbízási díj is.

Társasági adó (TAO):

Egyre több vállalkozás választja a csoportos adóalanyiságot, látva annak adó és adminisztrációs előnyeit. A csoportos társasági adóalanyisággal kapcsolatos adózói visszajelzések alapján pontosításra kerülnek a csoportos társasági adóalanyságra vonatkozó szabályok, amely változások elsősorban az adminisztráció egyszerűsítését és az egyértelmű jogalkalmazást szolgálják.

Új társasági adóalanyként jelenik meg a szabályozásban a vagyonkezelő alapítvány, melynek szabályait ismerteti a módosítás.

A KKV szektor beruházási tevékenységének ösztönzése érdekében a javaslat szerint a fejlesztési adókedvezmény kis- és középvállalkozásokra vonatkozó jogcímének értékhatára 3 év alatt kedvezőbbé válik. A fejlesztési adókedvezmény értékhatárát 500 millió forintról 3 lépésben, fokozatosan csökkentik: 2020-tól a kisvállalatok esetében 300, a középvállalkozások esetében 400 millió forintra; 2021-től a kisvállalatok esetében 100, középvállalkozások esetében 200 millió forintra; 2022-től a kisvállalatok esetében 50, középvállalkozások esetében 100 millió forintra.  A fejlesztési adókedvezmény illetően továbbá a 2020. január l-jétől kezdődően bejelentett beruházások vonatkozásában megszűnnek a létszám- és bérköltség feltételek.

Megszűnik minden vállalkozás számára az év végi TAO feltöltési kötelezettség, annak minden adminisztratív kihatásával együtt. Ez a módosítás a 100 mFt feletti árbevételt elérő vállalkozásokat segíti 2020-tól. (A helyi iparűzési adó feltöltési kötelezettség továbbra is változatlan marad!)

 

 

EVA (Egyszerűsített vállalkozói adó)

2020. január 1-től megszűnik az EVA adónem. Ezt követően más adózási formát kell választani azon vállalkozóknak, akik még az idén is EVA-sak. Sajnálatosan bővebb, az eligazodást segítő, átmeneti intézkedést a törvényalkotó e kérdésben nem hozott. (Bízom benne, hogy az őszi korrekciós adócsomagnál már bővebb iránymutatást kapnak az EVA-sok az áttérésre vonatkozóan.)

Szociális hozzájárulási adó (Szocho)

Már 2019. július 1-től 2 %-kal csökkent a szociális hozzájárulási adó, mértéke 17,5 %. Mint tudjuk ez a változás a munkaadók, munkáltatók és a kormány bérmegállapodásában került rögzítésre, mely most a törvény szövegében is napvilágot látott. Várhatóan 2020. július 1-től újabb 2 %-os mérséklésre kerül sor, de ezt még a jelen törvény nem tartalmazza. Ez a csökkenés kihat az egyéni vállalkozói, társas vállalkozói jövedelmekre is, valamint minden bérjövedelemre.

Itt jegyzem meg, hogy idén januártól az EHO-t (Egészségügyi hozzájárulást) eltörölték, viszont az osztalék típusú jövedelmek után Szociális hozzájárulási adót kell fizetni. Ennek a maximum összege magasabb, mint az EHO-é volt. (Az adót mindaddig kell fizetni, amíg a magánszemély jövedelme a minimálbér huszonnégyszeresét el nem éri, idén: 3.576.000,-Ft-ot.)

KIVA

A Kisvállalati adó mértéke 13-ról 12 %-ra mérséklődik 2020-tól.

Részben követi a Szocho csökkenését, ezért érdemes átszámolni a vállalkozásoknak, hogy esetleg átlépjenek a TAO adózásból a KIVÁ-ba, ami kiváltja a társasági adót, a szociális hozzájárulást és a szakképzési hozzájárulást is.

Általános forgalmi adó (ÁFA)

A szálláshelyek ÁFA-jának mértéke január 1-től 18 %-ról 5 %-ra csökken! Komoly kötelezettség csökkenés a szállásadók, szállodák vonatkozásában, viszont ezzel szemben bevezetésre kerül e tevékenység esetében is a turisztikai hozzájárulás. A szállás szolgáltatásból származó árbevétel 4 %-át turizmusfejlesztési hozzájárulás címén be kell fizetni és be kell vallani a vállalkozásoknak. Hasonlóan, mint a vendéglátási tevékenységből származó bevétel után (2016. évi LXVI. tv. X. fejezete)

Az ÁFA törvény a jogharmonizációs csomagban is módosul. A vállalkozások sok-sok éve szenvednek attól, hogy ha a vevő nem fizeti ki számukra a számlájuk ellenértékét, esetleg felszámolás alá is kerül, akkor kétszeres veszteség éri őket, mert ők az ÁFA-t befizették a költségvetésbe, de a vevőtől nem kapták meg. Ennek orvoslására szolgál az ÁFA tv 77. §-nak módosítása, mely szigorú feltételek mellett, de lehetővé teszi önellenőrzés keretében az ÁFA utólagos visszaigénylését a behajthatatlan követelések tekintetében. (Ezt a tipusú adóalap csökkentést külön is jelenteni kell majd az adóhatóságnak, viszont visszamenőleg az elévülési határidőn belül, a feltételek teljesülése esetén, érvényesíthető.)

Reklám adó

A Reklám adó mértéke Nulla százalék lesz 2022 év végéig. (2014. évi XXII. tv) Az adónem alapvetően a közvetítőkre, a média szolgáltatókra vonatkozik, a vállalkozások saját reklámjára nem.

Egyebek

Az egyéni vállalkozók 2020-tól közvetlenül is átalakulhatnak társas vállalkozóvá. Nem szükséges az eddigi megoldás, hogy először egyéni cég, majd ezt követően pl. korlátolt felelősségű társaság.

Az adótörvények is alkalmazkodnak ehhez a lehetőséghez, ahol ennek relevanciája van.

Adminisztrációs egyszerűsítés, hogy jövőre összevonásra kerül a bérből levonandó nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék pénzbeli, természetbeni hányada valamint a munkaerő piaci járulék. A mértékük nem fog változni.

Könyvvizsgálat: A jogszabály módosítás a könyvvizsgálói Közfelügyelet hatáskörét és feladatait bővíti.

Számviteli törvény: Az egyéni vállalkozók átalakulásához kapcsolódó szabályokat iktat be a törvénybe, valamint szabályozza a szerződések elszámolását, különös tekintettel az éven átnyúló teljesítésű szerződések elszámolását. A módosítás bevezeti pl a teljesítési fok fogalmát. Előírja, hogy a teljesítési foknak a ténylegesen elvégzett szerződéses munkáknak a szerződés szerint elvégzendő összes munkához viszonyított arányát kell kifejeznie. A módosítás meghatározza a készültségi fok fogalmát is. A készültségi fok meghatározása általában műszaki adatok alapján, százalékban kifejezve történik.

A fentekben a legfontosabb adó és egyéb kapcsolódó jogszabályok módosítását foglaltam össze, mely a vállalkozók jelentős részét érintik, sőt ebből egy-egy változás minden vállalkozóra kihat. Ahhoz, hogy a lényegen túl,- melyet minden cégvezetőnek, ügyvezetőnek tudni illik-, bővebb ismereteket szerezzenek a jogszabályokat és a részletes magyarázatokat is el kell olvasni, valamint javaslom, hogy egy-egy adófórumon is vegyenek részt a vállalkozók, melyet a PMKIK és a VOSZ BPMRSZ együttesen fog megrendezni az év utolsó negyedévében.

A VOSZ Budapesti és Pest megyei Szervezete már több Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodást a vállalkozók érdekében. Budapesten az első ilyen típusú megállapodás Budapest Józsefváros Önkormányzatával született meg. 

A VOSZ BPMRSZ elnöksége 2019. június 24–én hagyta jóvá az együttműködési megállapodás szövegét, ezt követően pedig Józsefváros képviselő testülete 2019. július 4–én egyhangú döntéssel támogatta az együttműködést és felhatalmazta Dr. Sára Botond polgármestert a dokumentum aláírására.

Az ünnepélyes aláírásra 2019. július 16-án került sor. A megállapodást a kerület polgármestere és Marjay Gyula, a szervezet elnöke látta el kézjegyével.

Az együttműködés konkrét célja a kerület vállalkozóinak segítése olyan szakemberek közreműködésével, akik mögött egy országos érdekképviseleti szervezet áll, hosszú évek óta vállalkozók és tapasztalataikat át tudják adni az érdeklődők számára. Erre komoly igény mutatkozik Józsefvárosban, ahol elsők között alakult meg és kapott helyiségeket a H13 Diák és Vállalkozásfejlesztési Központ (Üzleti Klub) és vállalkozó barát módon a helyi vállalkozókat az önkormányzat még kamattámogatásban is részesíti a BVK által nyújtott hitelek esetében.

Ezt a vállalkozó-barát kaput szeretnék a most aláírt megállapodással még szélesebbre tárni a fele

k, hogy olyanok is betérjenek, akik eddig még nem tették meg és szükség szerint kérjenek tanácsot, bővüljön az információs bázisuk és ezzel javuljon a vállalkozásuk hatékonysága, eredmény termelő képessége.

A VOSZ BPMRSZ pedig a tagságának bővülésére számít. Ha a szolgáltatások, az érdekképviseleti munka még láthatóbbá, életszerűbbé válik a vállalkozók előtt, jobban érzik, hogy érdemes a VOSZ közösségéhez tartozni.

Cikk: Marjay Gyula elnök

Fotó: Baranyai Attila

Diákmunkások foglalkoztatása esetén is be kell tartani a szabályokat. A részletek között Marjay Gyula, a VOSZ Budapesti és Pest megyei regionális szervezetének vezetője segített eligazodni.

Csökkenő adókról, a vállalkozásokat segítő változásokról tájékoztatott Marjay Gyula, a VOSZ Budapesti és Pest Megyei regionális szervezetének vezetője.

Május utolsó napja Szilveszterhez hasonló évforduló, adóbevallási határnap a vállalkozások számára. Az esedékes kötelezettségekről Marjay Gyula, a VOSZ Budapesti és Pest Megyei regionális szervezetének vezetője adott tájékoztatást.

 

Fontos-e, hogy “megbízható adózó” legyen az üzleti partnerünk? Marjay Gyula, a VOSZ Budapesti és Pest megyei regionális szervezetének vezetője segített megválaszolni a kérdést.

 

2019. március 29-én tartotta közgyűlést a VOSZ BPMRSZ, ahol a jelenlévők az alábbi napirendi pontokról tárgyaltak.

• Elnöki köszöntő
  Marjay Gyula, a VOSZ Budapesti és Pest Megyei Regionális Szervezete elnöke
• Jegyzőkönyvvezető megválasztása
  Jegyzőkönyv hitelesítők megválasztása

Levezető elnök megválasztása
Napirend elfogadása

• Beszámoló a VOSZ Budapesti és Pest megyei Regionális Szervezete 2018. évi szakmai munkájáról. Előadó: Marjay Gyula
• A VOSZ Budapesti és Pest megyei Regionális Szervezete 2018. évi egyszerűsített éves beszámolójának megvitatása,
• Ellenőrző Bizottság jelentése
  Előadó: Dr. Kálix Géza EB elnök
• A 2018. évi beszámolók elfogadása (Határozat hozatal)
• A 2019.évi szakmai és pénzügyi terv megvitatása, elfogadása (Határozat hozatal)
• Tájékoztató az Elnökség tagjainak változásáról, kooptálásokról. (Asz. 3.2.pontja szerint)
• Egyebek:
  – Tájékoztató a 2019.évi Regionális PRIMA rendezvénnyel kapcsolatos kérdésekről. PRIMA jelölésekről, Év Vállalkozója jelölésekről.
  – Tájékoztató a VOSZ KMRSZ a Vállalkozókért Kft. megszüntetéséről

 

A résztvevő VOSZ tagok elfogadták a Szervezet 2018. évi szakmai beszámolóját és az Ellenőrző Bizottság jelentését követően az éves egyszerűsített beszámolót is (mérleg, eredménykimutatás).

Ezt követően Marjay Gyula a Szervezet elnöke a 2019. évi feladatokat ismertette, ahol továbbra is kiemelt a vállalkozói érdekképviselet, de ezzel párhuzamosan a vállalkozói munka segítése információkkal, javaslatokkal, valamint a döntést hozó szervek felé jelzések megtétele, hogy „hol szorít a cipő” a vállalkozók mindennapi életében. Erre az esztendőre is több adó konferenciát terveznek, de április 25-én egy foglalkoztatás politikával foglalkozó konferencia is lesz, melynek tárrendezője lesz a VOSZ BPMRSZ. További feladatként jelölte meg az elnök az önkormányzatokkal történő kapcsolattartást, együttműködést, mivel ők vannak a vállalkozókhoz fizikálisan is a legközelebb. Kiemelt figyelmet kell fordítani a vállalkozói generáció váltásra, tanácsokkal, javaslatokkal kell segíteni az ebben érintetteket.

Ilyen és ehhez hasonló feladatokat kívánnak elvégezni Budapest és Pest megye vállalkozói érdekében, bízva abban, hogy ezáltal a taglétszámuk is gyarapodik. A közgyűlés kiemelt témája volt a megye és a Főváros kiemelt eseménye a Regionális Prima Díj átadó ünnepség, melyet 2019 november 29-én rendeznek a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Ezen eseményhez, mely minden évben több száz főt vonz, várják a Prima Díj javaslatokat, az Év vállalkozója Díjra a javaslatokat és nem utolsó sorban a szponzorokat, támogatókat.

A 2019-es feladatokhoz többen is hozzászóltak és kiegészítő javaslatokat tettek. A javaslatok között elhangzott, hogy  a KKV. stratégiához kapcsolódjon a szervezet, tegyen javaslatokat ez ügyben. De fontos lenne a külgazdasági kapcsolatokról is beszélni a KKV-k vonatkozásban.

Egyik felszólaló a vállalkozások és közlekedés kapcsolatát emelte ki, megemlítve, hogy ezzel a kérdéssel érdemben még nem foglalkozott senki.

Javaslat hangzott el, hogy az idein is vegyen részt a Szervezet az Innovációs Konferencián és az önkormányzati kapcsolatok terén hangsúlyozzuk, hogy tagjaink tudnak segíteni a település fejlesztési tervekben a közösségi tervezésben, a zöld gazdaság erősítésében.

E javaslatokat is figyelembe véve fogadta el a közgyűlés a Szervezet 2019. évi tervét.

A közgyűlés bezárást követően még jó hangulatú baráti beszélgetések zajlottak.

 

 

Kinek, mi a dolga a NAV által közétett adóbevallás tervezetekkel? A kérdésre Marjay Gyula, a VOSZ Budapesti és Pest megyei regionális szervezetének vezetője válaszolt.

Sokan derült égből villámcsapásként élik meg az adóellenőrzést, pedig az adóhatóság világos jelzést ad ki minden évben arról, hogy milyen vállalkozástípusok számíthatnak látogatásukra. Az idén például az építőipari, a személyszállító, a gépjárműalkatrész kereskedelemmel foglalkozók, valamint az e-kereskedők is az ellenőrzések célkeresztjébe kerülnek . Hogy miért éppen ők, és még kik, arról Marjay Gyula a VOSZ Budapesti és Pest megyei szervezetének elnöke beszélt múlt kedden 14 óra után Kovács Anita gazdasági magazinjában, a Szabad Jegyzésben>>>