Nem csak online számla, hanem számlaadat szolgáltatás is bonyolítja, nehezíti a vállalkozók és a könyvelők munkáját július 1-től.

Amit szerettünk volna elkerülni, sajnos nem sikerült. Vagyis, minden befogadott számláról, melyből ÁFA-t kívánunk levonni, a tárgyidőszak ÁFA bevallásában tételesen adatot kell szolgáltatni! (Eddig ez csak a 100 ezer forint feletti ÁFA tartalmú számlákra vonatkozott.) Ezért is kell ráíratni a számlákra a vevő adószámát mindenképp. (Irodaszer, ceruzaelem, telefon számla, stb….)

Nem lesz egyszerű, fel kell rá már most készülni. A NAV több oldalas útmutatót készített, melyet most vágatlanul közlünk:

A számlaadat-szolgáltatás 2020. július 1-jétől alkalmazandó szabályai
befogadói oldalon

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) Összesítő jelentésre vonatkozó szabályokat tartalmazó 10. számú mellékletének szabályai 2020. július 1-jével megváltoznak, megszűnik a 100 000 forintos adóértékhatár. A befogadott számlákról, számlával egy tekintet alá eső okiratokról továbbra is az áfabevallás M lapjain szolgáltatandó adat, az alábbiak figyelembe vételével.

Milyen bizonylatról kell adatot szolgáltatni?

Az áfabevallás M lapján adat szolgáltatandó

• az olyan termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról valamint az előzőek ellenértékébe beszámító előlegről befogadott számláról, ami alapján az adóalany adólevonási jogot gyakorol, függetlenül az áthárított adó összegének (és az abból levont adó összegének) nagyságától,^[1]
• az adólevonás alapjául szolgáló számlát módosító, érvénytelenítő számlával egy tekintet alá okiratról, ha a módosításnak áfabevallásban elszámolandó, összegszerű hatása van.^[2]

Mivel az adatszolgáltatási kötelezettség továbbra is az adólevonás alapjául szolgáló számláról teljesítendő, az 1. pont szerinti bizonylatok körébe csak olyan számlák tartoznak, amelyeken áthárított adó szerepel. Így továbbra sem kell adatot szolgáltatni például a fordított adózás alá tartozó és az adómentes ügyletről befogadott számlákról. A 100 000 forint áthárított adóban meghatározott értékhatár megszűnése miatt ugyanakkor 2020. július 1-jétől minden olyan áthárított adót tartalmazó számláról adatot kell szolgáltatni, ami alapján az adóalany adólevonási jogot gyakorol.

A módosító számláról csak akkor szolgáltatandó adat, ha a módosítás eredményeként változik az adólevonás alapjául szolgáló számlában áthárított áfa összege, és ezért a módosító számla alapján az áfabevallásban a fizetendő vagy levonható adó összegét növelő tételt kell elszámolni.^[3]

Az adólevonási jog alapjául szolgáló számlát érvénytelenítő számláról mindig adatot kell szolgáltatni, mivel az értelemszerűen csökkenti a levonható adó összegét, így annak alapján az áfabevallásban fizetendő adót növelő tétel számolandó el. Ha a számlakibocsátó a számla módosítását egy sztornó számla és egy „új” számla kibocsátásával végzi, a sztornó számla és az „új” számla is az eredeti számla módosítására szolgál, így azokra a módosításra, módosító számlára vonatkozó szabályok alkalmazandóak.

Melyik áfabevallásban kell a számláról adatot szolgáltatni?

Az adólevonás alapjául szolgáló számláról változatlanul azon adómegállapítási időszakra vonatkozó áfabevallás M lapján szolgáltatandó adat, amelyikben az adóalany az adott számla alapján adólevonási jogot gyakorol.^[4] Így például abban az esetben, ha az adóalany egy 2019. januárjában teljesített ügyletről, 2019. decemberében kibocsátott, 50 000 forint áthárított adót tartalmazó számla alapján érvényesít adólevonási jogot a 2020. augusztusi adómegállapítási időszakra vonatkozó áfabevallásában, akkor ennek a számlának az adatait szerepeltetnie kell ezen áfabevallása M lapján.

A pénzforgalmi elszámolás (Áfa tv. XIII/A. fejezete szerinti különös adózási mód) alá eső ügylet tekintetében az általánostól eltérő rendelkezés alapján állapítandó meg az adólevonási jog keletkezésének az időpontja. E különös rendelkezésből fakadóan elfordulhat (például az ellenérték több részletben való megfizetése esetén), hogy a pénzforgalmi elszámolást választó adóalany által kibocsátott számla alapján a számlabefogadó adóalany a számlán áthárított adót csak több részletben, több adómegállapítási időszakban vonhatja le. Az Áfa tv. ezért az ilyen számláról teljesítendő adatszolgáltatással  kapcsolatban – továbbra is – rögzíti, hogy a bizonylatról csak egyszer kell adatot szolgáltatni, még pedig azon adómegállapítási időszakra vonatkozó bevallásban, amelyikben az adóalany a számla alapján először érvényesít adólevonási jogot.^[5]

Melyik bevallásban kell adatot szolgáltatni a számlával egy tekintet alá eső okiratról?

A számlával egy tekintet alá eső okiratról változatlanul azon adómegállapítási időszakra vonatkozó áfabevallás M lapján kell adatot szolgáltatni, amelyik bevallásban az adóalany a módosítás, érvénytelenítés hatását figyelembe veszi.^[6](Az eredeti számlán alapuló adólevonást követően az Áfa tv. 153/C. §-a alapján meghatározott adóelszámolási időszakban.)

Ha az adóalany az eredeti számla alapján nem gyakorol levonási jogot, mert a bevallás benyújtásáig már a rendelkezésére áll az eredeti számlát érvénytelenítő számla is, akkor az M lapon nem kell adatot szolgáltatnia se az eredeti, se az érvénytelenítő számláról. Ha az adóalany az adólevonás alapjául szolgáló számlát és annak módosítását ugyanazon adómegállapítási időszak áfabevallásában veszi figyelembe, akkor annak M lapján az eredeti számláról és a módosító számláról is adatot kell szolgáltatnia.

Pénzforgalmi elszámolás (Áfa tv. XIII/A. fejezete szerinti különös adózási mód) alá eső ügyletről kibocsátott számlát módosító, érvénytelenítő számlával egy tekintet alá eső okiratról továbbra is csak egyszer kell adatot szolgáltatni, még pedig azon adómegállapítási időszakra vonatkozó áfabevallás M lapján, amelyik bevallásban a számlával egy tekintet alá eső okiratot befogadó adóalany a módosítás, érvénytelenítés hatását először veszi figyelembe.^[7]

A számla milyen adatait kell szerepeltetni az M lapon?

Az adólevonás alapjául szolgáló számla esetében továbbra is az alábbi adatokat kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban:

• a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adózó (áfa- vagy evaalany) adószámának – csoportos adóalany esetén csoportazonosító számának – első nyolc számjegyét,
• a számlában feltüntetett áfaalapot,
• a számlában feltüntetett áfaösszeget,
• a számla sorszámát,
• ha a számlában szerepel teljesítési időpont, akkor azt,
• ha a számlán nem szerepel teljesítési időpont, akkor a számlán szereplő számlakibocsátási időpontot.^[8]

Ha az adóalany az áfabevallásban végszámla alapján érvényesít adólevonási jogot, akkor a 2020. július 1-jétől hatályos szabályok szerint az előző adatok feltüntetésén kívül, további adatokat is szerepeltetnie kell az adatszolgáltatásban. Végszámla alatt itt olyan, a teljesítésről kibocsátott számlát értünk, amiben az annak ellenértékébe beszámító (Áfa tv. 59. §-a szerinti) előleg elszámolása is megtörténik. Végszámla esetén adatot kell szolgáltatni az előleg figyelembe vételével adódó áfaalap, áfaösszeg különbözetről is.

Így abban az esetben például, ha az értékesített termék adóalapja 200 000 forint, adója 54 000 forint, és előlegként 127 000 forint megfizetése történt, akkor a végszámla alapján adatot kell szolgáltatni a 200 000 forint adóalapról, az 54 000 forint adóról és a 100 000 forint adóalap különbözetről, valamint a 27 000 forint adó különbözetről is.

Módosítás, érvénytelenítés esetén milyen adatok szerepeltetendőek az M lapon?

Azon adómegállapítási időszakról benyújtott áfabevallásban, amelyben az adóalany az adólevonás alapjául szolgáló számla módosításának, érvénytelenítésének hatását figyelembe veszi, az M lapon továbbra is szerepeltetnie kell:

• a módosított, érvénytelenített (eredeti) számla alábbi adatait:
• a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adózó (áfa- vagy evaalany) adószámának – csoportos adóalany esetén csoportazonosító számának – első nyolc számjegyét,
• a számlában feltüntetett áfaalapot,
• a számlában feltüntetett áfaösszeget,
• a számla sorszámát,
• ha a számlában szerepel, akkor a teljesítési időpontot,
• ha a számlán nem szerepel teljesítési időpont, akkor a számlán feltüntetett számlakibocsátási időpontot és
• a módosító, érvénytelenítő okirat sorszámát és az adóalap, áthárított adó összegének a módosításból, érvénytelenítésből eredő változását.^[9]

Ha egy eredeti számlához több módosítás tartozik, akár a korábbi bevallási időszakokban, akár a tárgyidőszaki adómegállapítási időszakban, akkor a teljes számlasorozatot meg kell adni, vagyis az eredeti számla és az aktuális módosító számla/számlák mellett (között) a közbülső módosító számlákat is fel kell tüntetni. [Ezek megkülönböztetésére szolgálnak az M lapon az E (eredeti), a K (nem a tárgyidőszakban elszámolt) és KT (a tárgyidőszakban elszámolt) számlatípust jelölő kódértékek. Azokat a módosító tételeket, amiket az adóalany a bevallás fősoraiban az adókötelezettség megállapításánál a tárgyidőszakban számol el, KT kóddal kell jelölni.]

A módosítás, érvénytelenítés esetére meghatározott adatszolgáltatási szabályok alkalmazásakor nem azt kell figyelembe venni, hogy az adólevonási jog alapjául szolgáló számláról kellett-e adatot szolgáltatni (a június 30-ig hatályos előírások alapján), hanem azt, hogy a módosítás, érvénytelenítés hatásának elszámolása melyik adómegállapítási időszak bevallásában valósul meg. Így például abban az esetben, ha az adóalany a 2020. II. negyedévére vonatkozóan 50 000 forint áthárított adót tartalmazó számla alapján vont le adót, és ennek a számlának a módosítását a 2020. III. negyedévére vonatkozó áfabevallásában számolja el, akkor az utóbbi bevallása M lapján adatot kell szolgáltatnia, függetlenül attól, hogy az eredeti számláról a 100.000 Ft-os értékhatár el nem érése okán nem kellett.

Mikortól alkalmazandóak először a 2020. július 1-jétől hatályos rendelkezések?

Az Áfa tv. átmeneti rendelkezése értelmében (338. §) a befogadott számlákról, az áfabevallás M lapján teljesítendő adatszolgáltatásra még a 2020. június 30-án hatályos rendelkezések alkalmazandóak azon számla, számlával egy tekintet alá eső okirat esetén, amely alapján az adóalany 2020. június 30. napját magában foglaló adómegállapítási időszakban gyakorol levonási jogot, veszi figyelembe a módosítás vagy érvénytelenítés hatását.

Az átmeneti rendelkezésből következően tehát a 2020. július 1-jétől hatályos szabály

• azokra a számlákra alkalmazandó először, amelyek alapján a havi bevalló adóalany a 2020. július havi, a negyedéves bevalló adóalany a 2020. III. negyedévi, éves bevalló a 2021. évi adómegállapítási időszakról benyújtott áfabevallásában érvényesít adólevonási jogot, és
• azokra a módosításokra, érvénytelenítésekre alkalmazandó először, amelyeknek a hatását az előzőek szerinti bevallásában veszi fegyelembe.

[Pénzügyminisztérium PM/12861-1/2020. – Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás 2475546404/2020.]

A VOSZ Budapesti és Pest Megyei Regionális Szervezete a működési területén belül képviseli tagságának véleményét, regionális érdekeit, fellép tagjai érdekében, a fővárosi és a Pest megyei helyi szintű hatóságoknál, hivataloknál és szervezeteknél.
Marjay Gyula elnökségi taggal beszélgettünk. 

‒ Még tavasszal, a veszélyhelyzet idején szakmai szimpóziumot tartottak a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetéről, illetve mielőbbi újraindulásuk lehetőségeiről. Melyek voltak a tanácskozás legfontosabb megállapításai?

‒ Már a szimpózium idején láttuk, hogy nem egy szokványos dologgal, nem pénzügyi válsággal állunk szemben. Megállapítottuk, hogy a kkv-szektor, de ezen belül is a mikrovállalkozások a legérzékenyebbek és a legsérülékenyebbek. Az ágazatok közül pedig a turizmus, a vendéglátás és a kapcsolódó üzletágak, a fuvarozás, a személyi szolgáltatások stb. Tovább olvasás>>>

Az online számlázás július 1-jei kiterjesztéséről, a NAV által szeptember 30-ig gyakorolt türelmi idő feltételeiről is tájékoztatást adott Marjay Gyula, a VOSZ Budapesti és Pest megyei regionális szervezetének elnökségi tagja.

Ha valaki nem tud eleget tenni, a NAV szept. 30-ig türelmi időt ad, de ennek vannak feltételei.
– Figyelem, gépi nyugtát és számlát együtt nem adunk!!

Nem csak az ÁFA tv. változik, hanem a TB törvény is július 1-től
Pl: Nyugdíjast már ha mbízási jogviszonyban foglalkoztatunk, akkor sincs járulék, csak 15 % szja.

Csökkent a jegybanki alapkamat! Ésszerű, de meglepő jegybanki döntés!

A VOSZ Budapesti és Pest megyei Regionális Szervezete és Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara közösen meghívja Önt

2020. június 24-én, szerdán 10:00-12:00 órai

kezdettel tartandó

A NAV online számlázási adatszolgáltatás változásai  július 1-jétől

című

 VÁLLALKOZÓI ADÓFÓRUMRA

 A veszélyhelyzetre, valamint a vállalkozói igényekre tekintettel távoktatás keretében kerül lebonyolításra

 A rendezvény helyszíne: távoktatás, 10:00-12:00

Köszöntők:Marjay Gyula a VOSZ Budapesti és Pest Megyei Regionális Szervezete elnökségi tagja
Dr. Vincze Gábor a PMKIK főtitkára

10:00-12:00 ig:  NAV adatszolgáltatás változásai online számlázás

Előadó: Czöndör Szabolcs főosztályvezető Nemzeti Adó-és Vámhivatal Kiemelt Adó-és Vámigazgatósága Informatikai és Transzferár Ellenőrzési Főosztály

Az előadás a GoToMeeting rendszeren keresztül kerül lebonyolításra. Ehhez kapcsolódóan minden információt megküldünk és mellékelünk egy saját videóanyagot a GoToMeeting használatához.

A webes jelentkezés korlátozott számban (max. 200 fő):
Regisztráció>>> http://vosz-kmrsz.hu/program-regisztracio/

Felhívjuk a figyelmét, hogy olyan e-mail címen regisztráljon, amivel be tud lépni bárhonnan.

Kérjük, hogy csak a biztos résztvevők regisztráljanak a helyek korlátozott számára tekintettel.

Konzultáció: Előzetes konzultációs kérdéseket tehetnek fel a NAV szakembere részére 2020. június 20-ig, a titkarsag@vosz-kmrsz.hu e-mail címre megküldve. A feltett kérdésekre a választ az előadáson megkapják, vagy esetleg a későbbiekben írásban. Továbbá lehetőségük van az előadás alatt chaten kérdéseket feltenni és erre is természetesen válaszokat kapnak.

Szeretettel várunk minden érdeklődőt.  A rendezvény a VOSZ, a PMKIK, BKIK, és a ZVSZ tagjai számára díjmentes, de  2020. június 22. hétfő, 12 óráig előzetes regisztrációhoz kötött. Kérjük, hogy részvételi szándékát előre jelezze a regisztrációs linken http://vosz-kmrsz.hu/program-regisztracio/

Üdvözlettel:

                                      Kissné Kászon Gabriella                     Dr. Vereczkey Zoltán

                                        VOSZ BPMRSZ elnöke                            PMKIK elnöke

Júliustól több kötelezettséggel jár a vállalkozók számára az online számlaadat szolgáltatás. A részletekről Marjay Gyula, a VOSZ Budapesti és Pest megyei regionális szervezetének munkatársa beszélt.

Újabb kedvezmények, szabályváltozások segítik a karantén miatt nehéz helyzetbe került vállalkozók, vállalkozások túlélését. A részletekkel Marjay Gyula, a VOSZ Budapesti és Pest megyei regionális szervezetének elnökségi tagja szolgált.

Folyamatosan jelennek meg azok az intézkedések, amelyek a járvány miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásokon szeretnének segíteni. Friss információval szolgált az újabb rendeletekről Marjay Gyula, a VOSZ Budapesti és Pest megyei regionális szervezetének elnökségi tagja.

Adózni a járványveszély idején is kell. A személyi jövedelemadó bevallással kapcsolatos tudnivalókról Marjay Gyula, a VOSZ Budapesti és Pest megyei regionális szervezetének elnökségi tagja adott felvilágosítást.

Számos válság-intézkedést jelentett be a Kormány az elmúlt napokban, mely könnyítheti a mikr-kis vállalkozások életét, a válság leküzdését, a vállalkozás fenntartását. Különösen a KATA-s vállalkozók (azok kb. 20 %-a részesül járulék mentességben a következő 4 hónapban. (Először augusztus 12-én kell fizetniük!)

Azon vállalkozások akik a főtevékenységük szerint az alábbi szolgáltatásokat végezték és árbevételük legalább 30 %-a ebből a tevékenységből származott:
• taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 4932),
• fodrászat, szépségápolás (TEÁOR és TESZOR 9602),
• festés, üvegezés (TEÁOR és TESZOR 4334),
• egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR és TESZOR 8690),
• villanyszerelés (TEÁOR és TESZOR 4321),
• fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9604),
• előadó-művészet (TEÁOR és TESZOR 9001),
• víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés (TEÁOR és TESZOR 4322),
• szakorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8622),
• épületasztalos-szerkezet szerelése (TEÁOR és TESZOR 4332),
• sport, szabadidős képzés (TEÁOR és TESZOR 8551),
• tetőfedés, tetőszerkezet-építés (TEÁOR és TESZOR 4391),
• általános járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8621),
• padló-, falburkolás (TEÁOR és TESZOR 4333),
• fogorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8623),
• előadó-művészetet kiegészítő tevékenység (TEÁOR és TESZOR 9002),
• egyéb sporttevékenység (TEÁOR és TESZOR 9319),
• fekvőbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8610),
• konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 8230),
• üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5520),
• testedzési szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9313),
• egyéb vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 5629),
• egyéb szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5590),
• idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül (TEÁOR és TESZOR 8810),
• szállodai szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5510).

Fontos, hogy ezen vállalkozói kőrnek a járulék meg nem fizetése ellenére a biztosítási jogviszonya fent marad.
De vannak, akik ezzel a lehetőséggel nem élhetnek.
Mint ahogy azt a Vállalkozói Sarok című műsorban mondtam, azok a mikró- kis vállalkozók, akik kénytelenek felfüggeszteni a járványügyi vészhelyzet miatt a vállalkozási tevékenységüket, illetve a járulékok megfizetése is gondot okoz számukra, mert nincs annyi bevételük, hogy azt ki tudják fizetni, javasolható az egyéni vállalkozás SZÜNETELTETÉSE. (2009. évi CXV.tv. 18.§-a)
Ez az ügyfélkapu segítségével egyszerű módon elektronikusan a www.magyarország.hu oldalon, elektronikusan néhány kattintással el lehet végezni. A közelebbi link>>>
A szüneteltetés a bejelentést követő napon lép életbe. Célszerű hó végén elvégezni, mivel a járulékot abban a hónapban, amikor működik a vállalkozás meg kell fizetni.
Ez a szüneteltetés nem függ a választott adózástól, tehát a KATA-s vállalkozók is élhetnek vele. Ebben az esetben mentesülnek a havi 50 ezer forint járulék megfizetésétől.
A szüneteltetés egy hónap és két év között lehetséges és a tevékenység visszavételét követően újra is kérhető.
De!!!
Nem lesznek biztosítottak ezt követően a vállalkozók! Be kell jelentkezni az egészségbiztosítási járulék fizetése alá és a havi 7710 forintot meg kell fizetni, hogy orvosi ellátásra legyen jogosult. Sajnos a nyugdíj jogosultsági idő így is ki fog esni. A Bejelentést a 20T1011 nyomtatványon kell teljesíteni.
A szüneteltetés idején vállalkozási tevékenységet sem végezhet az adózó, így számlát sem állíthat ki.
Természetesen a legjobb megoldás lenne, amit mint VOSZ szorgalmazunk a Kormányzatnál, hogy minden mikro- kis vállalkozó részére a járulékfizetési kötelezettséget legalább 3 hónapra függesszék fel és a munkavállalók utáni szociális hozzájárulási fizetési kötelezettséget is szüntessék meg a fenti időszakra. (Hasonlóan, mint a vendéglátás, és szálloda szektorban)
„A legfontosabb, hogy a gazdaság, még ha takaréklángon is, de megtartsa a kapcsolatait, a szövete ne bomoljon fel – erről Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára beszélt a Világgazdaságnak. Kiemelte, hogy a szervezet további gazdasági intézkedéseket kér a kormányzattól, többek között azt, hogy minden magyarországi mikro, kis- és középvállalkozásra terjessze ki a járulékfizetés felfüggesztését. “A hazai kkv-szektor több százezer vállalkozásból áll, és több millió embert foglalkoztat. Ezeknél a vállalkozásoknál dolgozik az összes munkaerő 70 százaléka, a bruttó hazai termék előállításához több mint 50 százalékkal járulnak hozzá” – sorolta. Szerinte az engedmény általánossá tételét az indokolja, hogy nincs olyan ágazat, amelyet ne érintene a koronavírus miatti válsághelyzet. Viszont a foglalkoztatást valamilyen szinten fenn kell tudni tartani, mert csak így maradhat meg a gazdaság szerkezete, és így válhat elkerülhetővé, hogy milliók kerüljenek utcára. „ (Világgazdaság 2020.03.23)
További javaslatom, hogy ha bármilyen adó befizetéssel gondba kerül a vállalkozó haladéktalanul kérjen fizetési könnyítést (fizetési halasztást, részletfizetést), melyet a NAV ebben a helyzetben rugalmasan fog kezelni. (FAG01, FAM01 nyomtatvány)
A következőkben még szeretnénk 1-2 tanáccsal szolgálni, hogy a lehető legkisebb veszteséget okozza Önöknek a járvány miatti gazdasági válság.
(Marjay Gyula)