Idén is nagy érdeklődés mellett került sor a VOSZ Budapesti és Pest megyei Regionális Szervezetének (korábban VOSZ KMRSZ) hagyományos Adófórumára, ahol a száz fölötti érdeklődő első kézből, még a 2016-os bevallások elkészítése előtt kaphatott információkat az adótörvények változásáról, a változásokkal járó könyvelői, vállalkozói teendőkről.

Külön színfoltja volt a fórumnak, hogy idén Harkai István a Minőségi Könyvelők Klubjának elnöke a megbízható és kókler könyvelők
közötti különbségekről tartott előadást, illetve felvázolta egy könyvelői közfelügyelet létrehozásának lehetőségét.

A rendezvény bevezetőjében Marjay Gyula a szervezet elnöke köszöntötte a résztvevőket, aki között ott volt mind három budapesti NAV igazgatóság, és a Pest megyei Igazgatóság vezetője is, valamint régi és kedves előadónk dr. Varga Árpád úr a NAV volt elnökhelyettese. A bevezetőben kitért az elnök arra, hogy az ilyen rendezvényeknek milyen fontos szerepe van a vállalkozások életében, de a VOSZ részéről is fontos, hogy a lehető legtöbb információt a lehető leggyorsabban eljuttassa a tagjai részére. Ezek a tagok számára díjmentes előadások a bizonyítékok arra, hogy egy jó vállalkozói szervezetre szükség van, igénylik a munkáját a kis-középvállalkozások. Szólt még a Kormány által korábban bejelentett vállalkozói adminisztrációs terheket csökkentő programról. A Kormány számít a VOSZ segítségére, így szervezetünk is benyújtja jobbító javaslatait.

A köszöntők során még Szatmáry- Jahl Angéla a BKIK elnöki kollégiumának elnöke és Dr. Kiss Zoltán a BKIK általános alelnöke köszöntötte a megjelenteket.

A módosult adóeljárásokról (ART) dr. Varga Árpád tartott előadást.
Előadásában többek között az adóeljárás múlt évi változásairól szólt, a fizetési könnyítések egyszerűsítéséről, az EKAER változásokról, valamint a 2016 évben bevezetendő új adózói minősítésekről. A jogszabály bevezeti a megbízható, átlag és kockázatos adózó fogalmát.

                             

Egyet nagyon fontos ismerni, hogy ez csak a cégbejegyzésben regisztrált adózókat érinti, az egyéni vállalkozókat nem (a jelenlévők ezt egyhangúan kritizálták is!), illetve komoly előírásai vannak és negyedévenként kerül sor a minősítésre és annak esetleges módosítására is.
Érdekesség, hogy a minősítés nem nyilvános! Az adózó, ha magára nézve gondolja nyilvánosságra hozhatja, de az Adóhatóság csak az adózónak küldi meg, hogy mely minősítési osztályba tartozik.
Tájékoztatott még a magánszemélyek megújuló, egyszerűsödő adóbevallási rendszerétől, különösen 2017-től, de a jelenlévők megállapították, hogy az egyszerűsítéshez szükség van arra, hogy a munkáltatók minél több adatot szolgáltassanak az Adóhatóságnak.
Az előadásban szó volt még az Adóhatóság januári átalakításáról, az egységesített vám-adó folyószámla bevezetéséről és az előrevetített újabb visszatérő csodáról, hogy 2017-től esetleg a NAV lesz a helyi iparűzési adó bevallások “gazdája is. (Ez már több éve porondra került és mint tudjuk meg is bukott!)

A személyi jövedelemadó és a járulékok változásáról Harkai Réka  a NAV Észak-budapesti Igazgatóságának munkatársa tartotta meg előadását.
Mint tudjuk a legfontosabb változás, hogy az SZJA kulcsa január 1-től 15 %-ra csökken.
A bérek kívüli juttatások esetében felhívta a figyelmet, hogy az adóalap növelő 1,19-es szorzó változatlan marad! A családi kedvezmények viszont tovább növekedtek. Sőt a családi kedvezményre jogosultak köre is bővült:

“A családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult a szülővel együttélő élettárs is,ha
-Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában szerepelnek legalább 1 éve vagy közokirattal igazolja
-A gyermekkel közös lakó-vagy tartózkodási hely.”

Sajnos az adatszolgáltatási kötelezettsége viszont bővül a vállalkozóknak a munkavállalók SZJa-hoz kapcsolódóan. A “08“-ason jelenteni kell mindentől függetlenül az eltartottak adatait, a családi kedvezmény jogosultságát, megosztási arányát, valamint az első házasok kedvezményéhez szükséges adatokat is! (Ez sem az egyszerűsítést szolgálja!)
Szó volt még a vadon gyűjthető termékek (gomba, éti csiga, gyógynövény, stb) felvásárlásánál érvényesítendő adóról, mely a bevétel 25 %-a és a felvásárlónak kell levonnia.

A járulékok vonatkozásában néhány apróbb módosítás következett be, viszont a szakképzési hozzájárulás ismét alaposan megváltozott.
Különös tekintettel a gyakorlati képzést végzők számára bonyolódott a hozzájárulás bevallása és “visszaigénylése”.

“A kötelezettség teljesítése gyakorlati képzéssel:

•A szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerint azon iskolai rendszerű képzések esetében, amelyek állami fenntartású szakképző iskolában, vagy szakképzési megállapodás alapján, költségvetési hozzájárulással nem állami szakképző iskolában kerülnek megszervezésre
–Az iskola és a kötelezett közötti együttműködési megállapodás alapján
–A tanuló és a kötelezett közötti tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével.
•Államilag támogatott létszám tekintetében
–Gyakorlatigényes alapképzési szak
–Duális képzés
keretében szervezett szakmai gyakorlattal, ha a szakmai gyakorlatra külső képzőhelyen, a hallgatóval kötött munkaszerződés alapján kerül sor.
•Saját munkavállaló képzésével”

A hallgatóság megállapítása alapján ismét további adminisztratív terheket kaptak azon vállalkozások, akik hajlandóak még foglalkozni szakképzéssel, gyakorlati oktatással!

Az ÁFA törvény változásairól  Nagy Attila a NAV Dél-budapesti Adóigazgatóság munkatársa tartott előadást.
Előadását az alábbiak szerint vázolta:
Mi is változott? (Áfa)
•Áfa-kulcs változás – a sertéshús adómértéke 5%-ra csökken
•Közcélú adomány fogalmának változása
•Időszakos elszámolású ügyletek – módosul a teljesítés időpontja
•Adólevonási jog változása („korlátozása”)
•Számla- és nyugtaadási kötelezettséggel kapcsolatos változások
•Csoportos adóalanyiság szabályinak változása
•Adatexport – számlázó programok
•Áfa-kulcs változás – új lakás adómértéke 5%-ra csökken

Külön kiemelte az ÁFA kulcs változásából adódó számlázási, előlegfizetési ügyleteket, mint pl:
Előlegfizetéssel járó ügyletek:
•Ha a vevő 5%-os adómértékkel adózó termékértékesítéshez kapcsolódóan 2016. január 1-jét megelőzően fizet előleget, az előleg után 27%-os adómértékkel kell az adót megállapítani.
Ezen ügyletekre az előadásában számszerű példákat is hozott.

Felhívta a figyelmet, hogy az új lakások 5%-os ÁFA kulcs és az Adóvisszatérítési eljárás nem ugyanaz! Az adóvisszatérítéssel kapcsolatos ügyeket nem a NAV, hanem a bankokon keresztül az Államkincstár intézi.
2016-tól változott az időszaki elszámolású ügyletek (folyamatos szolgáltatások) számlázási rendszere. Minden havi, negyedéves elszámolású ügyletnél oda kell figyelni a számlázásra, a szerződésben foglalt teljesítésekre, mert könnyen lehet hónapot tévedni, és az ÁFA hiányt és bírságot vonhat maga után.
Fontos változásként emelte ki, hogy a számlázási programoknak eleget kell tenni annak az elvárásnak, hogy az Adóhatóság bármikor ellenőrzési céllal információt tudjon lekérni a cég számlázásáról!

A rendezvény végén a résztvevők konzultációs kérdésekkel bombázták az előadókat, akik állták a csatát és igyekeztek mindenre válaszolni.

Az előadások anyagait az alábbi elérhetőségen láthatják:

ART>>>

SZJA>>>

ÁFA >>>

Videó beszámoló